Hellobelo!!! :))
Khm-khm!! Kezdődik, hogy mit is írjak??:)) Először is kezdeném azzal, hogy remélem észrevettétek, hogy az adott napon mindig az előző napot írom le, s így lesz teljes, reggeltől estig leírva a történéseket. :)
Olyan már, mintha nem is tudom mióta itt lennék, egybefolynak a napok is. S szinte változatlanok, azzal, hogy hétkor kelünk, s éjféltől előbb nem jutunk az ágyba. Annak örülök, hogy jó a társaság, nélkülük nem is tudom mi lenne, mint a konyhán, sokat derülünk, énekelünk, táncolunk.
Reggel elkéstünk ismételten melóból. :) Nem is én lennék, ha ez nem így lenne. Most azonban már megszólták, hogy holnaptól, vagyis hétfőtől időbe jöjjünk, mivel jönnek a gyerekek, s akkor több lesz a meló, többet kell majd csinálunk. Annak ellenére, hogy késtünk, nagyon időben elkészültünk a munkával, a végén már csak unatkoztunk. Szerencsére ez az egész napra elmondható, seperc alatt lenyomtunk mindent.
A szünetekben sokat kockulunk, vagyis netezünk, blogot írok. A többiekkel már elkezdtük tervezni a a tábor utáni pénzköltést, kirándulást. Nem is olyan könnyű, mint amilyennek gondoltam. Mindent nagyon pontosan meg kell tervezni, nézegetni, hogy a lehető legjobban kijöjjünk pénzügyileg, s a lehető legtöbb helyet meglátogathassuk. Nagyon jó lesz, azt már most látom!!
Ebéd után az otthoniakkal beszélgettem, meg sétáltunk egy picit, aztán konyha. Vacsira nagyon sok kaja volt, lényegében a maradékokat, persze volt, amit készítettek is hozzá, pl. fincsi tonhal salátát. Mondtuk is a Michaelnek, hogy miatta lesznek ránk kicsik a ruháink, csak somolygott az orra alatt. Így nézett ki a terülj-terülj asztalkám:
S kb. minden tálcából volt még egy ilyen benn a konyhában. Mivel természetesen ezt nem bírtuk megenni, így végezte:
Dobtuk a kukában mindent, mi a konyhások el voltunk halva, úgy könyörögtük ki, hogy a husikat adjuk kutyának legalább, s a tonhal salátát pedig eldugtuk a hűtőbe magunknak. :) Michael nagyokat röhögött rajtunk, de ez azért nem volt annyira vicces. Minden egyes étkezés előtt hálát adnak az Úrnak, hogy ételt adott eléjük, énekelnek, megköszönik, erre így végzi, hát ez szép. :/
Fáradtak voltunk, nekem pici izomláz is volt a jobb karomban a szombati tenisz után. De sebaj, a vacsi után muszáj volt kezdenünk magunkkal valamit, mentünk teniszezni, ismét két óra, jó buli, vagyis inkább labdát szedünk, mint beleütünk, de nem számít! :) A tenisz után R. Réka 15 perc, s meg voltam halva. A kezem még jobban fájt, s az izom is megerősödött. :) A combom, juuuj. Zuhi, aztán elkezdtem nézni egy filmet, már negyedszerre mióta itt vagyok, mert mindig elaludtam rajta, s ez most sem történt másképp, a számítógép mellett aludtam. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése