Minnesota, 10.000 tó állama! (1. nap a táborban)

Hello Everybody! :)

Vasárnap reggel nagy nehezen felkeltünk a kényelmes ágyakról, s megreggeliztünk, Leslie azt mondta, hogy olyan fél nyolckor elindulunk, természetesen ezt nem sikerült teljesítenünk, szóval egy aprócska késéssel elindultunk a kisbusszal a tábor felé. Leslie még az elején felkészített bennünket, hogy 4 órás út lesz, szóval szépen el is aludtam. :) Útközben megálltunk egyszer egy benzinkúton, vettem energiaitalt meg ásványvizet, s aztán folytattuk utunkat, próbáltam már nem elaludni, hogy lássak is valamit. S ekkor értettem meg, hogy miért is tűnt fel a kiírást egyből a repülőtéren: ´Minnesota, a 10.000 tó állama. ´ Így nevezik, s tényleg így lehet, szinte minden méteren (kisebb túlzással) tóba ´ütköztünk´

A házak, mint a filmekben, alacsony, fából készült kis bungallók :), s 95%uk előtt minimum 2 nagy autó, jeep áll. Szóval szegényéséget nem igazán látni. Az is szembetűnő, hogy házak távolabb épülnek egymástól, erdő közepén, vagy az út mentén felépítenek egy házat, vagy talán csak nyaraló lehet?! :) Az is szembe tűnt, hogy az amerikai zászló sok helyen előfordul, akár házak előtt is....épp most (amikor írom a blogot) beszélgetünk egy amerikai fiúval, aki meséli, hogy ez a büszkeséget fejezi ki, büszkék a hazájukra, s szeretnek itt élni, az emberek boldogok és kövérek. :) Majd az étkezési szokásaikól írok később egy keveset, de egy egész misét is megérne.

Szóval amikor végre megérkeztünk a táborba, ahogy kiszálltunk a kocsiból, páran futottak felént üdvözölni  bennünket, kedvesnek tűntek, egyből megmondták, hogy mi melyik kabinban leszünk, természetesen jól szétszórták a magyar csapatot,  aztán elvezettek a helyünkre, hát inkább arról nem írok semmit (mármint a   alvóhelyünkről) :). Rosszat nem akarok, jót meg nem igazán tudok!:) Jó, hogy voltam cserkésztáborba, anno, szóval láttam már ilyen körülményeket, vagy rosszabbat is. :) Az én kabinom (házikóm) neve: Yukon, mivel minden házikónak adtak. 7en aludtak már benne, bemutatkoztunk egymásnak, elmondtuk a szokásos sablonszöveget, s aztán ennyi volt. :) Az ágyak helyett inkább a földet választottam, szerintem még az is kényelmesebb egy matracon. Szerencsére ezek a kabinok a gyerekeké lesz még a héten, amikor megérkeznek, szóval mi átköltözünk egy (szerintem) jobba, már alig várom. :) Ami a tábort illeti picit meglepődtem, nem ilyenre számítottam. A kis házikók, kabinok a fák között, jobban szétszórva helyezkednek el, a központ az étkező, ahová szinte érkezésünk után elmentünk ebédre, hát érdekes volt, ebédre nem esznek főtt kaját, sőt van, hogy egész nap nem esznek. S mindent mindennel, akár chipset sütivel, vagy mogyoróvajat répával, nekik mindegy. A kajárót több említést nem is tennék, szerintem meg vagytok nélküle. :) De a táj, csodáááálatos, a  Magas-Tátra megszorozva 1000x.

Az időjárás nagyon jó volt, amikor idejöttünk, hétágra sütött a nap, de egyik pillanatról a másikra ez megváltozhat, ahogy ezt az első nap is tette, elkezdett esni, s beborult, a levegő lehült. :/

Egész nap ilyen kisebb előadásokat tartottak nekünk a gyerekekről, a feladatokról, a gyerekekkel kialakított kapcsoaltról, a gyerekek honvágyának kezeléséröl...., ismerkedős játékokat, szóval semmi értelmeset, mivel nekünk a gyerekekhez semmi közünk nem lesz, s a ismerkedős játék is feleslehges volt, kevesen voltak, akik az adott pár kérdés után többet kérdeztek volna, vagy többször odajöttek volna hozzánk, sokan ismerték már egymást tavalyról, vagy csak mert ők jól tudnak angolul, mivel a tábor olyan 97-98%a angol anyanyelvű, nem igazán kíváncsiak ránk. Nem tudják, hogy hol van Magyarország, a Szlovákiáról nem is beszélve, azt hiszik, hogy még Csehszlovákia létezik. :) Hát mondjuk: ´nem éppen´. Az egyik be is vallotta, hogy a földrajz-tudása azzal be is fejezödik, hogy Kanada, USA, Mexikó, meg esetleg Nyugat-Európa. Hát ez csodálatos! 

Szóval kb ennyi volt az első napom a táborban, vegyes érzelmekkel, picit bosszúsan, de többször nevetve! :)