Első éjszaka Londonban :)

Hát akkor üdvözlök mindenkit innen Londonból, a Sofitel Luxury Hotelból! :)

De mindenek előtt szeretném Nektek megköszönni, hogy ennyien meglátogattátok a blogomat, gondolom ez köszönhető annak is, hogy belinkeltem a Facebookra, de azért jól esik, s remélem továbbra is olvasgatjátok majd, hisz Nektek is írom! :) Tényleg köszi!

Hát akkor belevágok eme hosszú nap leírásában....miután felírtam ide , hogy áááá, nagyon izgulok (előző bejegyzés), akkor már lezuhanyozva, szinte teljesen elkészülve vártam, hogy elindulhassunk. Tesócskám vitt, szinte seperc alatt leértünk Pestre, s közben még Köbölkúton is megálltunk reggelit venni, hisz mégiscsak utoljára ehetek, ha nem is otthoni, de legalább hazai, szlovákiai kalácsot, pizza-kiflit és kortyolgathatok a Zlatý Bažant citromos sörből! :P

Amikor már Pestre értünk még volt 1 óránk 11ig, ezért benéztünk Praktikerbe, kicsit ott is együtt lehettünk, nézelődtünk, vásároltunk, majd irány a reptér. :) Reptéren sokan voltak, de tudtam, hogy ez semmi majd a többi reptérhez képest, ahol megfordulok az elkövetkezendő 17 órában, mellesleg ez (mily meglepő! :)) így is lett. Hát az első utunk a mérleghez vezetett, mivel láttuk, hogy páran pakolgatják ki a bőröndjeiket, szortírozzák ruháikat.... A mérleg valahogy 26kgot mutatott 23 helyett, ez így nem lesz jó, mondtuk, s mi is pakolni kezdtünk, át pár cuccot a kézipoggyászba, ami már amúgyis eléggé fullos volt. Aztán 24kgra csökkent a súly, gondoltuk, hátha jószívű lesz az ott dolgozó repteres bácsi/néni. Beszélgettünk még anyuval, tesóval, amikor észrevettük a többieket, akikkel már (na ugyan hol máshol, mint)) a Facebookon felvettem a kapcsolatot, s aztán már velük várakoztunk. Picit elijesztettek, hogy szigorúan betartják/tassák a bőrönd súlyát manapság, na hát akkor pakoljunk még egy picit, s így még jobban megtömtük a kézipoggyászt, ami már a megengedett méreteket rég túllépte, de sebaj, majd valami lesz, gondoltuk! :) Elkezdődött a check-in, előtte kiírták, hogy 25 percet késni fog a gép, ami még nem is lett volna baj. Becsekkoltunk (szépen magyarul), búcsút intettünk szeretteinknek, kísérőinknek :(, s aztán elindultunk izgalmas utunkra. Persze a fémdetektoros kapunál besípoltam (nem is én lennék), aztán megmotoztak, vagy mi volt az, s persze nem találtak semmi veszélyeset! :)) Még a váróban megálltunk egy kávéra, fényképeket készítettünk....és vártunk, míg kinyitották a kaput, s elkezdődött a repülő megtöltése utasokkal! Elfoglaltuk a helyeinket és vártunk, vártunk és vártunk. A megadott 2 óra helyett, így 4kor szálltunk fel, s indultunk London felé. Jól éreztük magunkat, ettünk, ittunk :) volt egy kis rázás is (mármint valami szélörvény), ami következtében a kávém kilötykölődött (vagyis értitiek:)), pár csepp a nadrágomon landolt, de sebaj! :) Mire London fölé értünk, kaptuk a hírt a pilótától, hogy nem szállhatunk le, várnunk kell az engedélyre, mivel nincs szabad hely a  repülők számára Heathrowon, 20 percig körözni fogunk. (Rajtunk kívül még ketten rajzolták köreiket az égbolton:)) Hát ez nagyszerű hír, 17.05 lehetett angol idő szerint, s 17.15kor indult VOLNA a másik gép. S hát ezért alakult így, SAJNOS :), hogy itt kellett maradnunk. Olyan 21 óráig intézkedtünk, futkostunk (nagyon vicces volt,) aranyos, segítőkész emberekkel hozott össze a sors, (hihetetlen) s végül kaptunk egy másik repjegyet (holnap 12.30kor indulunk Chicago felé) pluszba pedig egy éjszakát egy  luxus hotelban, vacsorával, regelivel, gyönyörű szobával, fuuuu simán ellennénk itt három hónapig. :) Sokat nevettünk, mondtam is a többieknek, hogy ha magam lennék nem viselném ilyen jól, ráadásul a böröndjeink nincsenek meg, azokat még holnap fogjuk intézni, s megkérdezni hogy merre járnak a nagyvilágban. (s ekkor jön rá az ember, hogy milyen jó nagy kézipogyásszal felszállni egy repcsire :)). A reptéren különböző etnikumok rohannak fel-alá, a reptér területe (sztem nem túlzok, ha azt írom), mint Kürtté (ha nem nagyobb), a terminálok között express metróval is utazhatsz. Már egyszer voltam itt, de akkor nem láttam belőle ennyit, mint most. Szintek/emeletek föld alatt, s felett, folyosók jobbra, s balra, lejártuk lábunkat. :) Ja igen, s miközben kerestük a hotelt, ami mellesleg a reptér területén van, az 5 terminálon, a magyarországi utazótársaimnál kiszúrta a magyar útlevelet, majd megállította őket egy, a reptéren dolgozó emberke, hogy fordítsák le neki magyarra, s írják le fonetikusan: ´Nice to meet you.´ Cserébe útbaigazított! ;)

Hát ennyi nagyvonalakban, most jöttünk fel vacsiról (igen fincsi volt, ami csak szem-szájnak ingere), az otthoniakkal is skype-oltam, megmutattam nekik a szobánkat! :) Most igazi angol teát szürcsölgetve a szobábam, egy bőrkanapén írom a blogot! :) El se hiszem! :) Holnap a kaland folytatódik....

(ja, mellesleg most kaptuk a jó hírt, hogy holnap helyi idő szerint 19.15re érünk Minneapolisba (Szlovákia - 2.15), s az éjszakát ismételten egy szép szállodában fogjuk tölteni, juppíííííí :)) Jó nem azért, várom már nagyon a tábort is, de hát ezt sem vetem meg, nagyon nem :))

Jó éjszakát, már hulla vagyok! (képeket majd igyekszem töltögetni...)