´Szórakozz és élvezd ki az utolsó pillanatokat!´ (46. - 47. - 48. nap)

Olyan vegyes érzések vannak most bennem, örülök is, meg nem is, hogy már csak 15nap van hátra a táborból.

Ahogy tegnap, szabadnapon, megbeszélgtük a többiekkel, egy korszak lezárul az életünkben, s majd hazamegyünk úgy, hogy az őszbe csöppenünk bele. Fura, első nyaram, amit végig nem otthon töltöttem, hanem olyan helyen, ahol nem ismerek senkit, szinte végig idegenek között. Persze vannak hozzám közel állók, kialakultak kapcsolatok (amit nagyon remélek, hogy a tábor után sem szakadnak meg), de mégis, három hónap az ember kiismerésére nem minden esetben elegendő.

Szóval vegyes gondolatok kavarodnak most a fejemben a vég(h:))gel kapcsolatban. De azt eldöntöttem, hogy próbálok még minden pillanatot kihasználni, kipróbálni, amit csak lehet (amire az egy és fél hónap alatt nem volt időm:))

Ezért, szerdán délután kovácsoltam, egy gyönyörűséges :) kampót csináltam, vagy lehet horognak is nevezni, illetve akasztónak. :) Nem is ez a lényeg, hanem, hogy csináltam, én, egyedül! :) Először az életemben. A folyamat így nézett ki: (de először pár kép a kovácsműhelyről)

Íme. Az a fiú a műhelyvezető, aki új-zélandi és főállásban aranybányász! )

A lány hajtja a levegőt, hogy jobban égjen a tűz....

a Hello Kitty-s ragasztószalag befigyel...:)

Először nagyjából elmondták, hogy mire kell figyelnünk, hogy a vasat hová érdemes tenni a szén közé a tűzbe, hogy szemüveget kell felvenni, valamint hogy ha vasat visszük kalapálni, akkor lefelé tartsuk.... szóval ilyen alapinformációkat! Megkaptam a vasamat, s már nyomtam is a tűzbe:

Aztán mikor már izzot, s nagyon piros volt, sőt az enyém még szikrázott is, mint egy csillagszóró, akkor vihettem, s formázhattam, kalapálgathattam:

Egy-két percig volt formálható,aztán vihettem is vissza a tűzbe:

Szóval így ennyi volt a dolog! :) Aztán még  ami érdekesség lehet az az, hogy miközben terítettünk, magyar rádiót, a Class fm-et hallgattuk, online, s erősítőkhoz csatlakoztattuk a telefont, szóval az egész étkezőt betöltötte, perze nem volt ott senki, csak mi! :) Jó volt. Este pedig tenisz!! Jupijájééé!! :)

Másnap, vagyis csütörtökön szabadnapunk volt, vagyis 9ig aludtam :)), aztán irány a város, a szokásos Target-Walmart üzletekhez csatlakozott egy közeli Plaza is. Jó volt, ruhákat próbálgattunk, én már ajándékokat is néztem. :) Beültünk kávézóba, mást nem is igazán lehetett volna csinálni, mert elég felhős, borongós időjárás volt. A Plazaban sikerült 17 dodóért vennem egy ruhát, jaaaaaj de gyönyörű! Örülök neki nagyon, majd abba megyek miamiba bulizni! :) Aztán beültünk egy pub-ba, ettünk, ittunk, lazultunk, élveztük a tábormentes életet! :)

Ma vagyis pénteken, pedig ismét 7.15kor kelés..s ismét minden előről. Délután íjászkodni mentem az Esztivel, olyan szimpatikus az a mexikói csaj, aki ott felügyel. :) De ismételten meséljenek inkább a képek:

Este elmentem futni egyet, addig futottam, ahová szoktunk járni napozni, arra a stégra, aztán ott sétálgattam, meg pihentem, aztán futottam vissza. Ez olyan 2km oda-vissza. Tök jó, hogy megtanultam futni, Réka megtanítottak. Ennyit soha nem bírtam volna lefutni. Most nagyon fáradt vagyok, holnap 11ig fel sem kelek! Jó éjt!

Puszi, pá!