Végre, elérkezett. Azt vettük észre, hogy egyre lassabban telnek a napok a szabadnapok között. Már nagyon vártuk, mert erőt ad egy picit, s újra vissza tér az élet belénk. :)
Sajnos (vagy nem sajnos?!) a bicikli-túra ismét nem jött össze. Még az előző este megnéztük, hogy milyen idő lesz, s olyan 31-32 °C-ot jósoltak. Szóval ezt ismét passzoltuk, s inkábbb mentünk a tópartra, víz mellé. A csapatunk szétvált, Dani ment a fiúkkal, Anna, Réka, Eszti mentek vásárolgatni. Mi pedig a Rékával és Mártival mentünk a beach-re. Nem történt semmi érdekes, pasikat nézegettünk, nevetgéltünk, pletyiztünk, beszélgettünk, s matracot fújtunk:
Ahogy a képeken is látható jól megszenvedtünk vele. A hőség kikészített. :) De szerencsére nem voltak sokan a parton tekintettel, hogy hétköznap volt, habár pár jó pasit elfogadtunk volna. :)
Elhatároztuk, ha már ilyen meleg van, s jóidő, akkor mindent bele a napozásba. Ki is feküdtünk a napra, itókánk elfogyott, kajánk nem volt, csak almánk, szóval már kezdtünk csillagokat látni az éhségtől. :DD
Elindultunk a Mekibe, ami kb. 45perces séta. Áááá, nem bírtuk, azt hittük sose lesz vége a gyaloglásnak, mintha már hetek óta csak mennénk. Míg végre odaértünk, beestünk az ajtón, s nekiestünk a kajának!!! Nyamiii a fincsi spicy chicken! Imádjuk! Fullra bekajáltunk, de tényleg, s két liter Dr. Peppert megittunk! :) De jól esett, így egynapi koplalás után. Aztán jött a kisbusz értünk, s irány a tábor. Ekkor vettük észre, hogy nagyon lesültünk, égett mindenünk! Ismételten én nyertem a leégés-versenyben! Íme:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése