Camp Thunderbird, Bemidji, Minnesota

2012. július 7., szombat

Egy szimpla hét (27.nap)

Üdvözlet!!

Takarítás = 10ig alvás, 3 óra meló, s nem szól bele senki a munkánkba. Tetszik, persze vannak rosszabb részei is, mint általában mindennek. Aztán meló után bevárjuk a többieket, s kimegyünk a tábor területéről, hogy végre nyugtunk legyen (ne fogjanak be más melóba), hogy addig mehessünk a vízbe, ameddig akarunk, s így tovább. Vagy olvasunk délután, vagy alszunk, vagy tenisz....:)

Szerdán volt júlis 4-e, fuu, vártam, mert azt hallottam, hogy ez a táborokban valami nagy cécó szokott lenni, móka, kacagás! Hát nálunk ez nem így volt! :)) 


(Július 4-e az Amerikai Egyesület Államok egyik legjelentősebb állami ünnepe, melyet a Függetlenség Napjának neveznek. 1776-ban Thomas Jeffersen, ezen a napon hirdette ki a függetlenségi nyilatkozatot, melyben 13 volt angol gyarmati állam rögzíti a Nagy- Britanniától való függetlenségét, ezzel megalakult az USA.
Ez az ünnep nagyon fontos az amerikaiak számára, nemzeti identitásuk egyik pillére, már a gyerekeket is "beoltják" erre az ünnepre. Felvonulásokat, tűzijátékok, családi- baráti grill partykat és város baseball meccseket szerveznek, ahol minden piros- kékben pompázik, zászlók lengedeznek és csillagok repkednek.)

Annyiban volt más ez a nap nálunk, hogy ezt isnét special day-nek nyilvánították, vagyis később keltek a gyerekek, énekeltek, táncoltak, ugráltak evés után, közben, s mindenki amerikai színekben volt felöltözve, vagy csillagok a nyakukban, a hajukban. Szóval nagyon megünnepelték a semmit! :) Vacsira mi mást kaptunk volna, mint  nemzeti ételüket a HAMBURGERT! :))) Aztán este elmentünk a fiú táborba, ott a gyerekeknek volt talant show, énekeltek, táncoltak, hangszeren játszottak, szóval nagyon cukik voltak. A show után pedig volt egy kisebb tüzijáték. Aztán mire mindenki belejött volna, hogy jól érezze magát, hoztak vissza. :/

Szerdán még Danival takarítottam, de valahogy neki nem jött be a dolog, ezért a Réka átvette a helyét másnap. Csütörtökön takarítás után, amikor a többiek is befejezték a melót a konyhában, elmentünk napozni, arra a helyre, ami már nem a tábor területe, egy nyilvános stégre, ahol rakják le a hajókat a tóra. Na szóval először is bementünk a tóba, a három DILINO ugyebár :))....a kosz (vagyis a hordalék a vihar után) nem is lett volna akkora baj, de a tó alja, fuuuuu, sokat szakadtunk, de csak mentünk belefel, befele, hátha jobb lesz. Változatlan volt! :) Aztán később megtudtuk, hogy érdekes állatkák is élnek benne, szóval máskor jobban meggondolom a dolgot. Kimentünk a vízből, s a stégen napoztunk, amikor is jött egy csini fiú, jaaaaj, leengedte a kis csónakját, berántotta a motort, persze előtte odaköszönt! :) Aztán jött még egy srác, ő már kifele, ő is leszólított, sőt még sört is adott! :) Ez hihetetlen, kérdezgetett, honnan jöttünk, miért jöttünk, mikor jöttünk, meddig leszünk, hogy tetszik. Danit és Mártit még vissza is vitte a táborba kocsival, mert majdnem elkéstek a konyhából! :) Aztán jött még egy fiú banda, ők is kérdezgettek, olyan cukik voltak, s ők meg ismerték is Pestet, vagyis Magyaroroszágot mert jártak ott, sőt még Szlovákiát is. Jó volt ezekkel az emberekkel beszélgetni, olyan aranyosak voltak, emberségesek, s nem az az erőltetett, megjátszott kedvesség, vagy hogy megkérdezik az embertől, hogy: ´Hogy vagy?´, de mielőtt elhangzana a válasz már rég elsétáltak. Szóval jól éreztük magunkat, másabb volt, jobb volt, szabadabb volt. Jah és a konyhában végre szóba elegyedtünk a helyes karbantartó fiúval, mi csak Karcsinak hívjuk, amúgy Zac a neve! Megkérdeztük, hogy hová jár bulizni, lehet majd mi is ellátogatunk oda! :) Aztán tegnap még a kabinunkban a csajokkal filmeztünk, én elaludtam rajta! :/ :)

Ma, vagyis pénteken pedig semmi érdekes nem történik. Picit a konyhások, meg a főnökség be van parázva, mert holnaptól kezdődik a parents weekend, vagyis jönnek a szülők hétvégére. Az első turnus lejárt, jövő héten megy haza pár gyerek, s jönnek az újoncok! Szóval a szülők miatt, most hirtelen a konyhásoknak kell portalanítanunk az étkezőben (eddig mindegy volt)  a zongorát mosni meg egyéb ilyen hadd ne írjam le, hogy milyen dolgokat (csúnya lenne) megcsinálniuk! Az a helyzet, hogy ez a takarítás ebből a szempontból jobb, de persze besegítünk a többieknek! Páran nagy örömmel még pakolgatják a faágakat, tönköket...nem is értem, hogy ezt miért a csajoknak kell?! Szóval most nagy a nyomás, ismét mindenbe belekötnek, de szerencsére még tudunk rajta röhögni, s kiparodizáljuk öket....na de meddig?! :)) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése